The Coach

Az utolsó két napban az eléhezésről írtam. Ma egy másik gyilkosról beszélnék. Az elszomjazásról. Ez azért rosszabb, mint az eléhezés, mert sokkal sunyibb. Egy brinyós izzad, de éppen a külső hőmérséklettől nem biztos, hogy érzi is ezt. Egy darabig nem iszik és már kész is a baj. Még a legnagyobbakkal is előfurdult már. Például: Indurain-nel, vagy Amstrong-gal. Az elöző versenyzőnél egy hegyiszakaszon nagyon párás volt a levegő és nem ivott. Amikor már tudott inni, akkor már csak szédelgett a bicón. Amstrongnál pedig mindenki emlékszik, amikor a hegyi egyenkéntiben Ullrich lenyomta, mert Lance a nagy melegben nem ivott és mindenáron nyerni akart. Hát ezen a napon nem jött össze neki. Szinte teljesen kiszáradt, mire felért a célba. Mindig legyen nálad innivaló. De nem sima víz, mert az elvesztett sókat és ásványi anyagokat nem pótolja, hanem még tovább higítja. Isostar, Getorade, Powerade stb., mind jó, mert van bennük ásványi anyag utánpótlás is. Viszont csak ezt inni egy hosszabb tekerésnél, nem igazán szerencsés, mert nem ad energiát. Csak a belső só egyensúlyt állítja helyre. Viszont az energia raktárak ugyanúgy kiürülhetnek. Kell kaja és innivaló is. Az elejétől a végéig elég ellátmánynak kell lennie. Láttuk a profiknál a kocsiból, illetve az út mellől történik az etetés, itatás. Egy amatőr magával viszi a teljes mennyiséget. Neki nincsenek segítői. Nálam általában kétféle ital van: 1-2 kulacs (időjárástól függően) egérszaros tea (instant=egérszaros), 1 kulcs víz. Illetve pénz, hogyha ez nem lenne elég, akkor megállok egy kolára, vagy valamilyen cukros lére, ami az ital mellett tele van izocukorral is, ami energiát is ad.