Kerékpározás: Szentistvántelep - Szentendre - Leányfalu - Tahitótfalu - Dunabogdány - Visegrád - Dömös - Pilismarót - Pilismarót-basaharc - Esztergom oda-vissza, 96,93 kilométer, 3 óra 20 perc 41 másodperc alatt, ami 29,0 kilométer/órás átlag, legnagyobb sebességem: 37,5 kilométer.
Megjegyzés, vélemény, élmény: Hajnalban sikerült felkelnem és azonnal fel is öltöztem. Kimentem bringázni. A heti futásoktól és ugrálókötelezésektől, ugyan erősnek éreztem a lábaimat, de nem biztos voltam benne, hogy nem lesz pörgős a tekerésem. Ez be is igazolódott. Nem volt hideg, hűvös reggel, ennek ellenére felvettem a láb és a karmelegítőt. Folyamatosan fújt az északi szél, de ez annyira nem befolyásolta a tekerésemet, mint ahogy szokott szélfújás esetén. ½5-kor indultam ki. Mivel szerettem volna felpörgetni a lábamat, ezért inkább hosszabbat és síkon tekertem, ezért mentem Esztergomig és vissza. Lámpával és fényvisszverővel felszerelkezve kezdtem az edzést. Mivel az órámat nem láttam, ezért csak érzékeltem a sebességemet. De a sötét miatt ez nem igazán jó, mert amikor alig, vagy nem lát az ember, akkor másképpen érzékeli a futó árnyékokat, a sebesség szempontjából. Amikor Esztergomba értem, akkor már világosodott és jó lett a látási viszony. 1 óra 39 percre fordultam meg Esztergomnál. Visszafelé igyekeztem meghajtani a gépet, de a visszaút közepénél, Dunabogdány körül éreztem, hogy kezdek eléhezni. Magamba tömtem egy müzlit és itt volt egy kis holtpont, nem ment a bicó, lábaim, mintha gumiból lennének. Ez kb. 10 percig tartott. Itt ment el, hogy esetleg visszafelé jobbat nyomjak, mint odafelé. A lábaim erősek voltak, de tényleg nagyon nem pörögtek. Ez látszik, a legnagyobb sebességemből is, amit máskor simán síkon is ki tudok hajtani. Mikor hazaértem a lábaimugyan nem fájtak, de az eléhezés és az erőlködés miatt nagyon gyöngék voltak. Aztán egy kis szénhidrát bevitellel ezt pótoltam is. Pár óra múlva már nem volt semmi gond sem a lábaimmal. De ez majd holnap fog kiderülni, ha futok, vagy ugrálókötelezek.
