The Coach

Egyéb: kenyeresnél vásárlás Szentendrén, majd tejet vettem, futás: körülbelül 20 kilométer lefutása láb- és karsúlyzókkal.

megjegyzés, vélemény, élmény: Reggel aránylag korán elhajtottam Szentendrére, a kenyeresemhez, hogy a családnak legyen reggelire friss kenyere, meg kiflije és zsömléje. Hazajöttem, jött a következő feladat, hogy nincs itthin zacskós tej, csak dobozos. Szóval irány egy bolt itt nálunk és tekerés haza. Ennyi volt az egyéb kategória, ahol hozzávetőlegesen hajtottam vagy 5 kilcsit a bringámmal. Persze a melóssal, nem a széppel. Délelőtt 9-kor nagyon szépen sütött a nap, ezért kimentem futni. A tervem szerint csak a csütörtöki távot futottam volna le 4 kilónyi nehezékkel a lábamon és a karomon. Viszont olyan szép idő volt, hogy menetközben megváltoztattam az úticélt és átfutottam a Megyeri hídon Pestre és a híd aljában fordultam vissza. Azért írtam az az elején, hogy körülbelül 20 kilcsit kocogtam, mert ez csak a saját kis, privát számolásom, hiszen sehol nincs kimérve, hogy mi mennyi, innen-oda, onnan meg amoda. Szóval cirka 20-ast nyomtam, az időm is ezt mutatja, mert 2 órán keresztül egyfolytában futottam. Volt egy hatalmas élményem. Egy böhöm nagy madár szállt felém visszafelé a bicikliúton. Előttem kb. 20 méterrel emelkedett csak föl. Láttam a kampós csőrét, a karmait és a szárnyfesztávja volt vagy 2-2,5 méter. Lehet, hogy héjja volt? Nem tudom, nem vagyok ornitológus. A futás maga jól ment ebben a lassú, zsírégtős tempóban. A jobb talpam belső részére sikerült egy méretes vérhólyagot futnom. Jó volt és jó volt a levegő is. A hőmérséklet ideális volt a mozgáshoz, hiszen még bringásokat is láttam. A futószeművegem most is jó szolgálatot tett a szikrázó napsütésben. Jól esett, bár amikor hazaértem a vállam begörcsölt a súlyok miatt, de ez különösebben nem zavart.