Kerékpározás: Szentistvántelep - Budakalász - Pomáz - Pilisszentkereszt - 2 bükkfa nyereg - Esztergom - Tát - Nyergesújfalu - Bajót - Bajna - Gyermely - Szomor - Zsámbék - Páty - Zsámbék - Tök - Perbál - Tinnye - Piliscsaba - Pilisvörösvár - Csobánka - Pomáz - Szentistvántelep útvonal letekerése 6 óra 14 perc 37 másodperc alatt a 141,91 kilométert, ami 22,8 kilométer/órás átlagnak felel meg, sétálás: itthon a tekerés után 5,1 kilométert gyalogoltam le, ami 343 kilokalóriát égetett el.
Megjegyzés, vélemény, élmény: Reggel aránylag korán, de már napkelte után indultam el Pátyra, az Istiékhez látogatóba. Persze amilyen lökött vagyok, nem a rövidebbik úton mentem, hanem fel a hegyre, Dobogókő felé. Úgy kellett nekem! Meg is fogott, ahogy annak rendje módja szerint ezzel jár. A hegyre még erősen érkeztem és még a lábaim is lazák voltak. Az első órában 19,6-os volt az átlag sebességem. Esztergomig ezerrel nyomtam lefelé és ment is. Nyergesújfaluig semmi gondom nem volt. Amikor elfordultam Zsámbék felé ért az első meglepetés - a déli szél, ami itt szembe fújt. Nem is akárhogyan. Nem tudom, hogy miért, de Bajót után azt hittem, hogy már Szomor jön. Tévedtem és ennek is megittam a levét. Ugyan is Bajót és Bajna között a szembe szélen kívül még a hepe-hupák is megkínoztak. Szenvedtem is. Aztán ahogy lenni szokott a szenvedésem átment mindeféle problémába. már fájtak a lábaim, már alig tudtam ülni a gépen, már kezdtem eléhezni és minden bajom lett. Alig vártam, hogy Zsámbékra érjek. Innen már csak egy 10 kilométeres kicsi emelkedő volt hátra, de ekkor már minden bajom volt. Kezdődő görcsök is kínozták a lábaimat. Ennek ellenére "simán" elértem az Istiékhez. Ott egy kicsit feltöltődtem és közel 2 órai pihenő után elindultam visszafelé. Zsámbékig nem is volt gondom. De utána megint jött a szembe szél, és ezzel a nagy halál. Tinnye előtt ettem, ittam. de nem sokat segített. Piliscsaba után is megálltam egyet enni és inni. Aztán jött a kalapácsos ember Csobánkán. A görcsölés erősödött, egyre sűrűbben kaptam el. Csobánka előtti két dombantón elkezdtem halszálkázni, hogy valahogyan felérjek a tetejükre. Nem akartam leszállni a gépről, inkább tovább szenvedtem. Az átlag sebességem a második órás 23,7-ről fokozatosan esett vissza 22,8-ra, úgy, hogy a 6. órában már csak 22,7-es volt már az átlag. Innen tornáztam fel 22,8-ra, amivel be is fejezetem a mai tekerést. Nagy nehezen hazaértem, de a lábaim nem az enyémek voltak. Nagyon fájtak, és görcsre hajlamos tónusban voltak. Szóval minden bajom volt. Hiába egyszerre sok volt a szembe szél és a sok kis dombocska, emelkedő. Ezt nem bírták el a lábaim. Ezért itthon elkezdtem sétálni, hogy egy kicsit kilazuljanak a lábaim. Így 5,1 kilométert gyalogoltam le és aránylag ellazultak a lábaim. Ez persze majd holnap kiderül, amikor is terveim szerint futnák 6 kilométert. Ma ugyan csak 2 mozgásom volt, de ez több volt, mint a tegnapi 8 edzés együttvéve. A héten eddig 35 edzést csináltam meg, ami eggyel kevesebb, mint a 6 edzés/napos átlag.
