The Coach

A nagyobbik telken füvet nyírtam kora reggel, mivel nagy meleget mondott a meterológia. Természetesen be kellett öltöznöm, ami kissé tovább bonyolította a helyzetet. A telek olyan részén kellett lenyírnom a füvet, ahol eddig nem volt nyírás, mert a szomszád ott legeltette az állatait. Aztán abbahagyta, és fű nött majdnem derékig. Szóval megizzadtam vele, mert minden négyzetmétert kétszer kellett nyírni, hogy elfogadható legyen. 4 órán keresztül játszottam vele. Folyt is rólam a lé, becsülettel. De nem baj. Ezután haza jöttem, majd átöltöztem és kimentem a szoksáos lepencei körömre. Nagyon meleg volt, amit onnan is éreztem, hogy nem nagyon tudtam pörgetni. A szokásos 60 kilcsit 2 óra 6 másodperc alatt tekertem le és csak 30,1 -es volt az átlagom. Szenvedtem a meleg, illetve a szél miatt is! Amikor odafelé mentem, akkor szembeszelem volt, de ráadásul ez is meleg volt. Visszafelé már előre örültem, hogy most aztán jön a nagyon jó hátszél. Hát nem jött, mert fordult a szél és visszafelé is zömében szembe fújt a szél. Ami nem is lett volna olyan veszélyes, csak a lábaim nem bírták a strapát. Nem fájtak, de nem tudtam már a végén 30 felett tartani az átlagom. Elnehezültek. Ez van, nem minden edzés habos sütemény! Onnan is érzékelem, hogy padlófogás elött állok, hogy nem vagyok éhes, viszont kívánom az édeset. És szomjas vagyok. Nem baj, majd lesz ez jobb is.