The Coach

Délben kezdtem el edzeni a mai napon. Addig még bent volt a fönököm, illetve volt munka. Az ugrálókötelezést és a medence körüli futást párosítottam össze. A változatosság kedvéért. jó volt és érdekes is. Futottam 20 kört (75 méter/kör), vagyis 1500 métert, ugrálóköteleztem 400 ugrást, majd az ellenkező irányba megint 20 kör futás és ismét 400 ugrálás. Ezt összesen 4-szer csináltam meg. Azaz futottam 4 részletben 6 kilométert és ugrálóköteleztem 1600 ugrást. Az ugrálókötelezés után alig tudtam ismét elindulni, mert annyira beálltak a vádliaim. Eltelt 3-4 kör és csak azután kezdtem érezni ismét a futást. Az ugrálókötelezésnél (futás után) folyt rólam az izzadság, mintha éppen a vízből szálltam volna ki. Élveztem ezt a változatos megoldást (az újdonság erejével hatott rám). Átöltöztem és mentem bele a vízbe. Ma már többet is úsztam, hogy legalább a 2 napi átlagom több legyen, mint 1 kilométer. Ezért 2000 métert úsztam: 1000 hát + TEÁ XL., 1000 gyors + TEÁ XL. Csak arra figyeltem, hogy egyenletes tempóban ússzam le. A vállaimat éreztem, de nem volt veszélyes a fájdalom. Amikor végeztem az úszással átmentem a szaunába. 3x10 peercig voltam bent a melegben. Az első 10 perc nagyon jó volt. A második végét már vártam. Az utolsó 10 percben szinte végig azt vártam már, hogy mikor telik le az idő. Éreztem, hogy lassan, de biztosan le fog esni a vércukorszintem. Ez be is következett. Kissé furcsán látom ilyenkor a világot, különböző színű krumplik ugrálnak a szemem előtt és hirtelen nagyon gyönge leszek. Amikor ilyesmit érzékelek, akkor minél előbb leülök, hogy a szervezetem minél előbb tudjon egy kis cukrot termelni. Ezen ma is átmentem. Nem volt veszélyes, csak pillanatnyilag nagyon rossz.