The Coach

Hajnalban kimentem kerékpározni egyet, idén már másodszor. Kedvem volt hozzá, de azért éreztem ,hogy nem vagyok olyan combos, mint hétfőn. Egy kicsivel minden, általam kialakított ellenörző pontnál gyengébb időket értem el. Aztán Leánfaluban az utat felmarták javítás miatt. Egy ilyen felmarást nem vettem észre a sötétben és sikerült a lámpámat, ami a kormányomon volt elhagynom. Satufék, majd darabok összeszedése, mielőtt jönne egy kocsi. Ez sikerült is, de már nem tudtam összerakni, mert egy darabkája letört. Vissza a brinyóra, mejd a kiesett ritmusból, újra nekiállni hajtani. Most is erősek voltak a lábaim, de nem ment igazán a tekerés. Jó-jó, de van benne valami, ami miatt nem ment. Az eredményem a következő lett: 60 kilométeren 2 óra 11 perc és 39 másodpercet teljesítettem, ami 27,1-es átlagnak felel meg. Amíg levetkőztem, egy kicsit elrakodtam és utána megmértem a vérnyomásomat és a pulzusomat: 125/76 Hgmm volt a vérnyomásom, 62 a pulzusom. Ami szerintem jó. Ugyan 7 perccel gyengébb időt tekertem és az átlag sebességem is gyengébb volt, mint a hétfői, ennek ellenére jó volt. A madarak fenn csicseregtek a fákon én meg alattuk elmenve izzadtam egyet. Amikor átöltöztem kimentem a telekre, ágyást előkészíteni, meg egy kis rendet rakni. Ez összesen jó 2 óráig tartott. Sütött a nap és nagyon kellemes idő volt. Fürdés, ebéd, majd az egyéb kategóriában Budakeszire eltekertem a munkásbiciklimmel a Decathlonba (tenyérellenállást és egy pár kerékpáros holmit kerestem pl. belsőt, foltokat a ragasztáshoz), majd posta (csekk befizetés), és innen Pomázra mentem a kerékpáros üzletbe (nagynyomású pumpámba alkatrészért).  Bicajoztam vagy 20 kilcsit, és az egész eltartott vagy 3 órán át. Ennek ellenére jó volt, mert szép idő volt, bár fújt a szél.