Innen - onnan:
Lengyelverés és tornagyőzelem. Harmadik mérkőzését is győzelemmel zárta, és így megnyerte a Pannon-kupát a magyar női kézilabda-válogatott. A mieink 32–22-re múlták felül Lengyelországot. A Pannon-kupa utolsó, győri mérkőzésére tovább fogyatkozott az egyébként is több sebből vérző magyar válogatott. Bogdanovics Annamária – aki már pénteken, Ukrajna ellen is sérült ujjal játszott – kénytelen volt a lelátóra ülni, de neki legalább csak bevérzett az ujja, nincs súlyosabb baja. És ha ez még nem lett volna elég, a Lengyelország ellen a tornagyőzelemért vívott csatát nem is kezdte valami jól a csapat: támadásban a rossz bejátszások és hatástalan átlövések miatt alig sikerült a kapuba találni, védekezésben pedig hiába dolgoztak sokat a magyarok, lefordulások, kipattanók után több könnyű gólt is engedtek a lengyeleknek. Negyedóra elteltével már 8–4-re vezetett az ellenfél – pedig Mátéfi Eszter kapitány időt is kért –, amikor végre magára talált a magyar együttes. Feljavult a védekezés (a szünetig hátralévő 15 percben már csak kétszer találtak be a lengyelek), Herr Orsolya is bemutatott pár bravúrt a kapuban, támadásban pedig néhányszor végre összejöttek az átlövések és betörések (bár megesett, hogy Vérten Orsolya kényszerült a szélről felkanyarodva átlőni), így a szünetben 13–10-re vezettek a mieink. A második félidő elején tovább forgatta csapatát Mátéfi Eszter, már a vb-felkészülés jegyében próbálgatva többféle felállást. Egyszer még feljöttek két gólra a lengyelek (36. perc: 15–13), de a játékrész derekán igazi gólfesztivált rendeztek a magyarok: tíz perc alatt kilencszer is betaláltak, ráadásul szebbnél szebb akciókat követően. A 47. percben már 22–15-re vezettek a mieink, amikor kisebb hullámvölgybe kerültek; ebből aztán Tomori Zsuzsanna 51. percben szerzett találata lendítette ki őket (25–20). A védekezés is feljavult a végére, támadásban pedig kiválóan teljesített a két és fél napon belüli harmadik meccsén a fáradt, tartalékos és taktikai elemeket próbálgató magyar együttes, és végül teljesen megérdemelten győzött 32–22-re – még ha nem is az eredmény volt a legfontosabb ezen a mérkőzésen. A csapat vasárnap pihenőt kap, hétfőn pedig Telkiben találkoznak a vb-keret tagjai.
Sima győzelemmel döntős a Vasas. A Vasas jutott be elsőként a férfi vízilabda Magyar Kupa fináléjába, miután az elődöntőben 17–13-ra nyert a Szeged ellen. Az angyalföldiek már a második negyed után 10–3-ra vezettek, és az előnyük bőven kitartott a találkozó végéig. A döntőben az Eger–Honvéd mérkőzés győztesével találkozik Földi László csapata. Már a mérkőzés előtt jelentős csapás érte a szegedieket, ugyanis első számú kapusuk, Baksa László belázasodott az éjszaka folyamán, így nem tudta vállalni a játékot. Török Béla ugyancsak nem szerepelt a Tisza-partiaknál, Vindisch Ferenc pedig agyrázkódás után vállalta a meccset. Az elején Andrei Busila bizonytalanságát kihasználva 2–0-ra elhúzott a Vasas – előbb Kis Gábor talált be, majd Hosnyánszky Norbert értékesített egy ötméterest –, ám Molnár Tamás megúszását és a román légiós bombáját követően már 2–2 állt az eredményjelzőn. Az első negyed vége a Vasasnak sikerült jobban, így a piros-kékek kétgólos fórral (4–2) kezdték a második játékrészt. Ebben mindkét csapat többször próbálkozhatott emberelőnyből, de míg a Szeged nem tudott élni a lehetőségeivel, addig a Vasas sorra lőtte a gólokat, így a találkozó felénél már 10–3-ra vezetett. A harmadik negyedben már jobban ment támadásban a Betonnak – a fiatal új-zélandi center, Joseph Kayes is betalált –, ám a védekezése továbbra is hagyott kívánnivalót maga után, így a hátrányából csak egy gólt tudott lefaragni. Csodára lett volna tehát szükség ahhoz, hogy ne a Vasas kerüljön a fináléba, ez azonban elmaradt. Az angyalföldi gárda a nagy előny tudatában kicsit kiengedett a végére, ám így is magabiztos győzelmet aratott. A fináléban az Eger–Honvéd mérkőzés győztesével találkozik Földi László csapata.
