Kézilabda:
Nagy László nem kíván a magyar férfikézilabda-válogatottban szerepelni. Erről az FC Barcelona világklasszis átlövője csütörtökön értesítette a magyar szövetséget (MKSZ). "A február 15-i határidőt nem megvárva, a mai napon, február 10-én jelzem, hogy nem kívánok szerepelni a válogatottban! Üdvözlettel: Nagy László" - írta rövid üzenetében a játékos. A válogatott korábbi csapatkapitánya legutóbb 2009. június 21-én, a Szlovákiában 30-19-re megnyert Eb-selejtezőn lépett pályára a nemzeti együttesben, majd az azóta eltelt több mint másfél évben többféle indokkal távol maradt. Nagy László közlését tudomásul véve az MKSZ lezártnak tekinti az ügyet.
Jégkorong:
Nem kell megműteni Hetényi Zoltánt, a Fehérvár és a magyar jégkorong-válogatott kapusát, aki így három-négy hét múlva újrakezdheti az edzéseket. A huszonhárom éves játékos az MTI érdeklődésére csütörtökön elmondta, jelenleg rögzítőkötéssel pihen, és most dőlt el, hogy nincs szükség operációra. "Ez jó hír, még akkor is, ha nagyon sajnálom, hogy az osztrák bajnokság hajrájában nem léphetek jégre, pedig nagyon harcolunk a rájátszásba kerülésért" - jegyezte meg a Graz ellen vasárnap megsérült hálóőr. Először úgy tűnt, hogy porcműtétre lesz szükség, majd az ismételt vizsgálatnál kiderült, hogy Hetényi bal térdének belső szalagja szakadt el részlegesen. Énekes Lajos másodedző azt mondta, Hetényi három-négy hét múlva kezdheti meg a jeges edzéseket. A kapus március közepén már szeretne játszani, akkor kezdődik a magyar bajnoki rájátszás. Ott akkor juthatna szóhoz a Sapa Fehérvár AV19, ha nem kerül be az osztrák liga elődöntőjébe. A Volán hét fordulóval az alapszakasz vége előtt sereghajtó, ám hátránya csak négy pont a rájátszást jelentő nyolcadik helytől. A válogatott edzőtábora az ob I-es szezon lezárása után kezdődik. A magyar csapat április 4-én vívja első felkészülési mérkőzését, a budapesti divízió I-es vb pedig április 17-én rajtol.
Labdarúgás:
Alig egy hónappal ezelőtt a Liverpool szezonja menthetetlennek tűnt: a csapat a 12. helyen állt a bajnokságban, gyakran kilátástalanul játszott. Az edzőcserét követően azonban a csapat megtáltosodott, Kenny Dalglish-sal a kispadon egymás után négy bajnokit nyert kapott gól nélkül, köszönhetően az új edző személyi és taktikai változtatásainak. Amikor január elején a Liverpool kispadján Roy Hodgsont a klub egykori legendás futballistája és edzője, Kenny Dalglish váltotta, akkor a csapat szurkolói eufóriával fogadták a cserét, azonban a szakértők korántsem voltak biztosak abban, hogy a vezetőség jó döntést hozott. Elvégre Dalglish majd egy évtizede sehol sem dolgozott vezetőedzőként, így sokan azzal magyarázták a felkérést, hogy a klub irányítói csak az érzelmekre hallgattak. A jelek szerint azonban már csak a csere is elég volt ahhoz, hogy lendületet adjon a csapatnak, amely a legutóbbi négy bajnokiját kapott gól nélkül nyerte meg - Dalglish pedig nem csak motivációban tudott újat mutatni. Az edzések pörgősebbek A motivációs tényező ezzel együtt nagyon fontos volt. A Liverpoolnál a tradícióknak mindig nagy jelentőségük volt, és a klublegenda jelenléte pozitív hatással volt mind a játékosokra, mind a szurkolótáborra. "Dalglish személye ismét összekovácsolta az egyesületet, a labdarúgókat és a drukkereket. A srácok megint mosolyognak az edzéseken, a mérkőzéseken pedig hatalmas odaadással küzdenek" - jelentette ki például a saját nevelésű középpályás, Steven Gerrard, a másik ősliverpooli, a nyilatkozataiban szintén Dalglish maradása mellett kampányoló Jamie Carragher pedig így fogalmazott: "Kenny érkezése felvillanyozta a drukkereket, akik ismét a csapat mögé álltak - ami a szezon elején, Roy pechjére, nem volt így." Persze ez önmagában még nem elegendő a jobb eredményekhez, azonban a szakmai munka is változott. Ez nem csak Dalglish érdeme: egyik első lépéseként szerződtette pályaedzőnek azt a Steve Clarke-ot, aki korábban éveken keresztül José Mourinho segítője volt a Chelsea-nél. Az angol szisztéma szerint általában ő tartja a foglalkozásokat, és a játékosoknak nagyon bejött a stílusa. "Clarke irányításával megváltozott a tréningek ritmusa, sokkal pörgősebbek a foglalkozások, amitől a hangulat is jobb" - állítja a középpályás Jay Spearing. Az új asszisztens ráadásul taktikailag az egyik legképzettebb brit szakember, és kinevezésével Dalglish elhallgattatta azokat a kritikusokat, akik azt állítottak: elhaladt mellette a kor, nincsen képben a modern futball fejlődését illetően. Jobbhátvéd a bal oldalon Az edzőcsere a csapatban is változásokkal járt. Ugyan már a Manchester United elleni FA-kupa-mérkőzésen is Dalglish ült a kispadon, de az Old Traffordon pályára lépett csapatot még Hodgson állította össze. Az új szakvezető elsőként a Blackpool elleni bajnokin küldte pályára azt a tizenegyet, ami már az ő elképzeléseit tükrözte, és az azt megelőző, Blackburn elleni bajnokihoz képest Joe Cole, David Ngog és Paul Konchesky is kimaradt. Ők azóta egyszer sem szerepeltek a kezdők között, sőt, a korábban sokat kritizált Koncheskyt (aki Hodgson korábbi csapatától, a Fulhamtől érkezett) januárban kölcsön is adták a másodosztályú Nottingham Forestnek. Visszakerült viszont az együttesbe a Hodgson által mellőzött Glen Johnson, azonban nem eredeti posztján, a védelem jobb oldalán, hanem balhátvédként. A jobbhátvéd ugyanis a saját nevelésű Martin Kelly lett, és a húzás remekül bevált: a fiatal bekk kiválóan megoldja feladatát, Johnson pedig a bal szélen sokkal jobban odafigyel a védekezésre. Egy másik fontos húzás volt, hogy a középpályán a portugál Raúl Meireles (Hodgson egyetlen jó igazolása) sokkal támadóbb feladatot kapott, gyakorlatilag irányító az előretolt ék mögött. Ennek eredményeként az első 17 bajnokiján gólképtelen portugál a legutóbbi öt találkozón négyszer talált be - a legutóbb a Chelsea ellen, amikor is gólja három pontot ért. A labda a földön marad A londoniak elleni találkozó egyébként is különleges volt, hiszen a mérkőzésen Fernando Torres már a Chelsea színeiben lépett pályára. A hírek szerint a spanyol csatár már egy ideje nem érezte jól magát Liverpoolban, és sokan azzal vádolták, hogy nem futballozik teljes odaadással - márpedig Dalglishnak ilyen játékosokra nincsen szüksége. A liverpooliak a lehető legjobbkor váltak meg tőle, hiszen rekordösszegért tudták eladni, és az érte kapott pénzből két támadót is vettek. Luis Suárez rögtön az első bajnokiján betalált, és bár Andy Carroll egyelőre sérült, a túlzottnak tűnő vételár ellenére is jó fogás lehet. A Stanford Bridge-en Dalglishnak taktikailag is sikerült meglepni ellenfelét, a Liverpool ugyanis három középhátvéddel állt ki. Ugyan az előző fordulóban a Stoke City ellen is ugyanez volt a játékrendszer, mégis kevesen gondolták volna, hogy a Vörösök ezt a Chelsea ellen is meghúzzák. A három középhátvéd stabilitást adott a védelemnek, amely a legutóbbi négy találkozón még csak gólt sem kapott, a két szélsőhátvéd, Johnson és Kelly pedig szinte középpályásként játszott - így a pálya közepén a Liverpool állandóan emberfölényben volt. Arról nem is beszélve, hogy szó sem volt a Hodgson által gyakran favorizált, előreívelésekre építő taktikáról, a Vörösök igyekeztek a földön tartani a labdát: ez az drukkerek által gyakran emlegetett "pass and move" filozófia. A klub tulajdonosa, John W. Henry is ezt emelte ki. "Változtatni akartunk a játékstíluson. Sokkal pozitívabb futballt akartunk látni, mert úgy véltük, hogy a csapat olyan módon játszott, ami nem illik az egyesülethez. Azt hiszem, jobb döntést nem is hozhattunk volna, mint Dalglish kinevezését" - nyilatkozta az amerikai üzletember, és a számok neki adnak igazat. Hodgson menesztésekor a csapat a 12. helyen állt, 11 pontnyira a BL-t érő negyedik pozíciótól, de csak négy pontnyira a kieséstől - most pedig hatodik, és a negyedik Chelsea-től csak hat pont választja el.
